Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 105 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. október 12.

Okt. 12-én kezdődött meg Marosvásárhelyen a három fiatalember tárgyalása, akiket azzal vádolnak, hogy a városban levő Avram Iancu szoborról letépték a zászlót. Mindhárman munkások, Nagy Csaba 22 éves, Ughi István 22 éves, Bálint Gyula 18 éves. Az egyetlen szemtanú, Ovidiu Lazar is tanúsította, hogy el sem érték a zászlót. A fiatalok elmondták, hogy megverték őket, azért mondták később, hogy letépték a zászlót, olvashatjuk Tófalvi Zoltán tudósításában. Vajon a rendőrök ugyanúgy kutatnak a Petőfi-szobor meggyalázói, a zabolai római katolikus templom gyújtogatója ügyében is. Közben újra bántalmazzák a Ludason tanuló marosvásárhelyi 33 diákot. Hiába vannak köztük román anyanyelvűek is, megverik őket az állomáson, a bentlakáson is, csupán azért, mert marosvásárhelyiek. Már s lakónegyedekben is előfordul, hogy korábban békésen egymás mellett élő románok megfenyegetnek magyar szomszédokat. A televízió ezekről az esetekről nem beszél. /Tófalvi Zoltán: Szobormászók a törvény előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1990. október 26.

Egyre több magyarellenes támadás történik Maros megyében. A rendőrség nem lép fel a kisebbség védelmében A helyi román sajtó szélsőséges uszítása megteremtette gyümölcsét. A Maros-parton a magyar halászok többször érte támadás. Marosludason magyar diákokat vertek meg. A Görgény völgyében élő magyarokat is többször megtámadták, megverték Mátisz János fogorvost, mert magyar, a segítségére siető fiát is bántalmazták. Az egyik támadó, Mitu Baloaga azzal hencegett, hogy márciusban ő ütötte ki Sütő András szemét. A Mátisz-család orvosi látleletet szerzett és feljelentést tett. Mitu Baloaga megfenyegette a fogorvost, mondván, neki nem eshet baja, mert rokona Aurel Farcsa bíró, aki megvédi őt. Úgy látszik, neki lett igaza, mert a bíróság elfektette az ügyet. Újra és újra meggyalázzák Petőfi fehéregyházi síremlékét, szeptemberben Görgényszentimrén ledöntötték mindkét magyar történelmi emlékművet, temetőben magyar sírköveket meggyaláztak, összetörtek. /Martin Ferenc: Magyarellenes támadások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1991. október 28.

A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/

1994. május 31.

Ludas lakosságának 30 %-a magyar nemzetiségű, ennek ellenére idén csak kilencen fognak érettségizni magyar osztályban, jövőre egy sem. Tavaly ősszel nem indult magyar osztály, mert csak egy jelentkező volt. /Requiem a magyar tagozatért. = Népújság (Marosvásárhely), Ludasi Népújság melléklet, máj. 31./

1994. május 31.

A legfőbb gondja Ludas magyarságának, hogy nincs saját művelődési háza. /Népújság (Marosvásárhely), Ludasi Népújság melléklet, máj. 31./

1994. november 12.

Ludason nov. 12-én ünnepélyesen megnyitják az EMKE népfőiskoláját. Történelem-honismeret, környezetvédelem, olvasókör, színjátszókör, népi varrottasok, fafaragás, képzőművészet és gazdasági vezetéstudomány tagozatok lesznek a népfőiskolán. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

1996. január 10.

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

1996. december 18.

A millecentenáriumi év záróeseményei közé tartozik a Magyar Cserkészszövetség Betlehemi láng elnevezésű túrája, melynek hossza 7500 kilométer, s amelyet a magyar cserkészek az osztrák cserkészekkel együtt Erdélyben szándékoznak befejezni. A küldöttség dec. 16-án érkezett Kolozsvár határába, ahol a staféta továbbvivőivel találkozott, ezt követően a Szent Mihály templomban került sor a láng átvételére, amely azután folytatja útját Tordán át Ludas, Marosvásárhely, Bács, Magyarvista, Nagypetri, Zilah, Kraszna, Szilágysomlyó irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1998. március 13.

A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/

1999. február 9.

Ambrus Vilmos Marosludas 460 magyar családjának plébánosa. A városban tavaly 12 gyermeket kereszteltek és 9 hívőjüket temették. A katolikus egyházat lelki-szellemi központnak is tekintik, főleg 1996 óta, akkor készült el a templom melletti lelki-kulturális központ. Mezőlengyelbe is a plébános jár, mert ott nincs pap. Mezőlengyel faluban 170 magyar él. /Mozgatórugó. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1999. június 25.

Maros megyében öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, szombaton, jún. 26-án jelentkezhetnek a diákok. Marosvásárhelyen a Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelőket képző szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai Szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a műszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsőszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelő szakára (9 hely) is. /Szombaton lehet jelentkezni a maradt helyekre. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

1999. szeptember 4.

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1999. december 8.

Az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi kerületeinek, valamint Marosvásárhely II. számú és V. számú körzeteinek választmányai véleménycserét folytattak a Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ nov. 26-i ülésén kialakult helyzetről, közös álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé. A területi elnök /Kincses Előd/ jelentésének meghallgatása a küldöttgyűlés hatásköre. A TKT túllépte hatáskörét, amikor a területi elnök beszámolójának elfogadásáról szavazott. A területi szervezet alapszabályzatának elfogadása szintén a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Így a TKT döntése, a TET létszámának 30%-os felső plafonjára vonatkozóan szintén meghaladja hatáskörét, és mint ilyen szabályzatellenes. A tisztségviselők anyagi hozzájárulásáról a küldöttgyűlés döntött, ezzel szemben a TKT az alapszabályzatból a küldöttgyűlés határozatát törölte. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi képviselők sorozatos szabálysértései a hitelesség garanciáját jelentő jogszerűséget veszélyeztetik, hogy a TKT 1999 februári megalakulása óta nem foglalkozott a megye magyarsága számára alapvető fontosságú kérdéssel (a felekezeti oktatás visszaállítása, önálló magyar iskola stb./ ezzel szemben a megyei szervezet vezetésének lejáratását kísérelte meg. Mindezek miatt kezdeményezik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

1999. december 8.

Az RMDSZ Marosludas kerületi szervezete nov. 19-én tartott kerületi önkormányzati konferenciáján Kincses Előd megyei elnök és a megye parlamenti képviselőinek jelenlétében megemlékezett az 1989-es temesvári népfelkelés 10. évfordulójáról. Dr. Kincses Előd egykori védőügyvéd méltatta Tőkés László és a temesvári református gyülekezet történelemformáló szerepét. A jelenlévők egyértelműen kinyilvánították, hogy történelmi önvizsgálat szükséges: milyen mértékű az erdélyi magyarok felelőssége sorsuk alakulásában az elmúlt tíz esztendő alatt? "Mi bátorítja ellenségeinket az időről időre megújuló támadásokra", ami már nemcsak a romániai magyarság, hanem az összmagyarság, sőt a magyar állam ellen is irányul? A magyar nyelv nyilvános használata még vád lehet, amikor a román kormány tagjai között vannak magyar tisztségviselők? A konferencián ezeket a kérdéseket feltéve fordultak nyilatkozatukkal Tőkés Lászlóhoz. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

1997. április 15.

Marosvásárhelyen megtartotta alakuló ülését az RMDSZ Maros Megyei Szervezetének konzultatív testülete, az Elnökök Konzultatív Tanácsa. Az EKT egyperces csenddel adózott Zonda Attila nemrég elhunyt megyei elnök emlékének, majd megválasztotta a testület elnökét Kolcsár Sándor személyében, továbbá a megyei elnökségben az EKT számára elkülönített hat mandátum betöltésére kijelölt személyeket. A megyei elnökségben Marosvásárhelyről Gál Éva, Gaál Márton, Kiss István, Dicsőszentmártonból dr. Kakassy Sándor, Marosludasról Andrássy Árpád, Szovátáról Németh János vesz részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1008. sz./

2000. január 13.

Jan. 13-án Marosvásárhelyen hét órás vita folyt az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testületében, a TKT-ban, ahogy Máthé Éva írta, a Markó- tábor és a Kincses-tábor között. Végül csak a 2000. év tevékenységének tervezetét fogadta el a TKT, és megvitatták a kampánystáb jelentését. A Maros megyei szervezeten belül a megyei ügyvezető elnökség valamint a TET (Területi Egyeztető Tanács) Kincses-párti, a TKT-ban pedig a Markó-vonal van fölényben. A testületek egymás határozatainak jogosságát megkérdőjelezik. - Kelemen Atilla leszögezte: Marosvásárhelyen tűrhetetlen dolgok történnek és követelte: a megyei szervezet ismerje el, hogy a legfontosabb döntéshozó szerv a TKT, és ezt tartsák tiszteletben. - Végül a 2000. év tervezetét nagy többséggel elfogadták. - A kampánystáb tevékenységéről szintén Kincses Előd számolt be. Nos, ha valami mégis működik RMDSZ-vonalon Maros megyében, akkor az a helyhatósági választási kampány. Egymást érik a vidéki és városi kampánygyűlések. - Két nappal a TKT-ülés előtt megjelent a helyi sajtóban az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi, mezőcsávási kerületei, valamint három marosvásárhelyi körzet nevében egy nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy a TKT összetétele nem megfelelő, mivel a Maros megyei tömbmagyarság nincs kellőképpen képviselve a testületben. A nyilatkozat az ellenségeskedés megszüntetését sürgeti. A Markó-tábor viszont egyáltalán nem fogadta el a nyilatkozat pozitív üzenetét. Markó Béla hevesen ostorozta a nyilatkozat mögött rejlő kezdeményezést. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi RMDSZ- ünnepség előtt. Ülésezett a TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2000. november 9.

Nov. 9-én tartják Marosludason a millenniumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját. Emléktáblát helyeznek el Marosludas nagy szülötte, dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán, majd az RMDSZ székházában Bajusz István kolozsvári előadótanár nyitja meg a tudósnak szánt emlékkiállítást. Nov. 10-én Szent István királyról szóló vetélkedővel folytatódik a rendezvénysorozat, meghívottjuk: Kádár Gyula történész. /Millenniumi rendezvények Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2000. április 18.

Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy állami alapból székháza legyen Marosludas magyarságának. A helyi, román többségű önkormányzat 1997-ben megszavazta az RMDSZ-nek járó székházat, de a polgármester és a prefektus három évig késleltette a határozat megvalósítását. Ez idő alatt Ambrus Vilmos marosludasi főesperes jóvoltából egy kisteremben talált hajlékra az RMDSZ. Ápr. 15-én végre eljött a ház ünnepélyes felavatása. Andrássy Árpád területi RMDSZ-elnök felidézte a székház kálváriáját. Major István marosludasi tanácsos kifogásolta az RMDSZ országos vezetőségének hozzáállását a Magyar Ház ügyéhez. "Órákig előszobáztunk Kolozsváron és senki sem fogadott. Önerőből rendeztük be az épületet, ennek ellenére meghívtuk a szervezet országos vezetőit, ám még csak választáviratra sem méltattak!" /Szucher Ervin: Tíz évet vártak a Magyar Ház felavatására. Önerőből berendezett székház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2001. január 13.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyike a legrégebbi erdélyi iskoláknak. A neves tanintézményt Bethlen Gábor fejedelem alapította Gyulafehérváron. Nagyenyedre való költözése (1662) Apafi Mihály fejedelem nevéhez fűződik. A forradalom előtti évtizedben Simon János volt egy évtizedig az igazgató, utána - ugyancsak 10 évig - Krizbay Jenő. A harmadik évezredet nagy érdeklődést kiváltó igazgatócserével kezdte a kollégium: visszatért a "régi″, azaz Simon János. Szükséges a diákönkormányzat felélesztése, vallja Simon János. Eddig a kollégium és az RMDSZ közötti kapcsolatok nem voltak a legjobbak. Az új igazgató komoly beszélgetéssorozatot fog elkezdeni mindazokkal a személyekkel, akik tehetnek valamit az iskoláért. Beszélni fog Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Kónya-Hamar Sándorral, Sütő Andrással és Kötő Józseffel, többek között. A Budapesten működő Bethlen Gábor Társasággal is szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatokat. Erdélyben kialakulóban van egy stabil, és komoly iskolahálózat. Jó iskola van Déván, Segesváron, Marosludason. - Eddig Erdély egész területéről jöttek ide a diákok. Ha nem tudnak versenyképes iskolát biztosítani Nagyenyeden, akkor a Bethlen Gábor Kollégium eltűnik az erdélyi színpadról! Összefogás esetén minden lehetséges, például a bécsi Szent István Egylet 56 Nagyenyeden tanuló gyermeknek biztosít ösztöndíjat. /Szabó Csaba: Új diplomáciai stratégia a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2001. október 23.

Túl sok a megoldatlan kérdés címmel az RMDSZ marosvásárhelyi II. körzetének választmánya nyílt levelet küldött Markó Béla szövetségi elnöknek. A levélírók felrótták Markó Bélának a szövetség jelenlegi vezetésének felemás, ellentmondásos és időnként visszakozó viszonyulását a státustörvényhez, elítélték egyes RMDSZ-es képviselőknek és szenátoroknak a bukaresti hatalomhoz való dörgölőzését, kifogásolták a magyarországi baloldal részrehajló ajnározását, a magyar polgári pártokkal és a budapesti kormánnyal szembeni számonkérő arroganciát, egyáltalán azt a magatartást, amelyet az RMDSZ-vezetés saját belső ellenzékével szemben megenged magának, Tőkés László tiszteletbeli elnök elleni - mintha csak a román nacionalista körök által vezényelt - áskálódást, a közösségi érdekvédelem tíz éve megoldatlan feladatait (pl. moldvai csángók magyar oktatását). A marosvásárhelyi tagszervezet választ vár a szövetség elnökétől. Egy másik nyilvánosságra került dokumentumból az derül ki, hogy az RMDSZ marosludasi kerületi elnöke, Andrássy Árpád óvást nyújtott be a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz, mivel a szövetség alapszabályzatát megkerülve az SZKT soraiba kooptálta a szervezet Maros megyei ügyvezető elnökét, aki kinevezett fizetéses alkalmazottként nem lehetne tagja a "miniparlamentnek". Túl sok a megoldatlan kérdés /Túl sok a megoldatlan kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./

2001. november 20.

Andrássy Árpád, az RMDSZ Marosludas kerületi elnöke Kiket képviselnek a szövetségi képviselők? / Népújság, nov. 16./ címmel pontokba szedve felsorolt komoly vádakat az RMDSZ-vezetés és a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntései ellen. Szerinte "az erdélyi magyarság belső parlamentjében ellenvélemény nélkül, a szövetségi elnök cinkos hallgatása mellett aljas rágalmakkal lehet illetni anyaországunk, Magyarország kormányát - az Orbán-kormányt - a Fidesz Magyar Polgári Pártot", azokat a fiatalokat, akik a legtöbbet tettek az elmúlt nyolcvan évben a szétszaggatott Kárpát-medencei magyarság szellemi újraegyesítéséért, a kisebbségi sorsba szakadt magyar nemzetrészek asszimilációja ellen." A két "érintett", Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, illetve Borbély László képviselő, TKT-elnök kívánt reagálni a cikkben elhangzottakra. Frunda György leszögezte: az SZKT mindig demokratikusan dolgozott, mindenki megtehette a javaslatait, a többség döntött. Andrássy Árpád a testület legitimitását kérdőjelezte meg, azt állítva, hogy az SZKT a saját mandátumát hosszabbította meg szabályellenesen, ahelyett, hogy belső választásokat tartott volna. Frunda szerint a testület döntött a saját mandátumának a meghosszabbításáról. "Ez teljesen legális." - hangsúlyozta. Andrássy felvetette, hogy a legutóbbi SZKT nem tűzte napirendre a státustörvényt. Frunda szerint ez a két kormány dolga. Az Európai Bizottság kifogásokat emelt a státustörvénnyel szemben. - Andrássy felrótta, hogy az SZKT mindmáig nem tűzte napirendre Csapó József szenátor autonómia-tervezetét. Frunda szerint ez nem igaz. Az SZKT szerint az autonómia nem háromszintes, hanem sokkal több szintes, sokkal összetettebb kérdés. Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét. - "Tőkés püspök elmarasztalása véleményem szerint olyan döntés volt, amely figyelmeztet mindenkit, s elsősorban az RMDSZ- tisztségviselőket, hogy nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók. Nem lehet valaki az RMDSZ tisztségviselője, vezetője, s arra buzdítson közben, hogy tessék az RMDSZ ellen szavazni." - fejtette ki Frunda. A Fidesszel kapcsolatban: Andrássyé populista nyilatkozat. Frunda nem hallotta, hogy valaki az SZKT-ban a magyar kormány ellen fordult volna, bár ezt megteheti. "Mi itt nem a magyar kormány ügyvédei vagyunk, hanem a romániai magyarság képviselői." Borbély László szerint Andrássy bomlasztja az RMDSZ- egységet. Borbély mindent visszautasított. /Mózes Edith: Válaszok Andrássy Árpádnak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

2001. november 21.

A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2001. november 23.

A helyi Petrőczy Kata Szidónia Közművelődési Egyesület rendezésében november 24-én, Marosludason, a Magyar Házban megnyílik Szabó Orsolya Mária parajdi festő és grafikus tárlata, fellép Márk Attila brassói daltulajdonos. /Tárlatmegnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2001. december 10.

Ötödszörre gyűltek össze a megyeszékhelyen, Marosvásárhelyen a magyar néptánc-együttesek dec. 9-én, vasárnap. Ez a Karácsonyi Gyöngykoszorú a Szabó házaspár búcsúzása egyben, és Szabó György Pál meg is kapta a vastapsot. Tíz csoport vagy együttes lépett fel. A marosludasi Hajdina csoport a Borókával "összekapcsolva" mutatkozott be, miután előzőleg Ludason és Magyarózdon szerepeltek nagy sikerrel. Marosmagyaró az ifjúsági csoportot küldte el, Mezőpanit három nemzedéket képviselő 28 párral lépett színpadra. Felléptek többek között a vajdaszentiványiak, a nyárádszeredai Bekecs táncegyüttes, a mezőbándi Komlód, a szentgericeiek pedig harminc táncost vittek színpadra. /B.D. [Bölöni Domokos]: Nem parancsol senki most? ! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2001. december 11.

A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2001. december 11.

Dr. K. Ajtay Mária Frunda Györgyhöz írt nyílt levelében emlékeztette, hogy közel 15 évi családi barátságukat a "forradalom" szele elfújta, és hozzászólt Frundának Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnöknek adott válaszleveléhez (Frunda György: Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!, Népújság, nov. 20.) Ebben a levélben ugyanis Frunda azt állította, hogy "véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük". Ez megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Fruda Európa tanácsi képviselőként, kisebbségi raportőrként így ítéli meg a helyzetet. - A neptuni vásár, amelyen Frunda is részt vett, azt eredményezte, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos fakultásain nevetségesen kis számú ún. magyar helyet biztosítottak, teljesen kihagyva ebből olyan létfontosságú karokat, mint a műszaki, agrártudományi, művészeti, állatorvosi stb. Ezzel az önálló állami magyar egyetem ügye végleg lekerült a napirendről. A BBTE önálló magyar karai nem alakulhattak meg. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen még önálló magyar vonal sincs, és államvizsgázni is csak románul lehet. A magyar oktatók száma egyre csökken - a magyar diákok örvendetes létszámnövekedése ellenére. Nem kevesebb, mint tíz tanszéken egyetlen magyar oktató sincs, a 2000 tavaszán lezajlott vezetőségi választások óta az egyetem történetében első alkalommal egyetlen magyar dékán sincs. Az egyetemi szenátus kétharmada román nemzetiségű, a magyar oktatók indítványait semmibe veszik. Funda tudja-e, hogy az elmúlt év elején 63 magyar egyetemi oktató aláírását viselő memorandum született az önálló magyar tagozat visszaállításáért a MOGYE-n, melyet az akkori, de az utána következő rektor sem vett figyelembe? Frundát mint Maros megyei szenátort a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség többször is meghívta, de Frunda válaszra sem méltatta őket. Dr. Ajtay még emlékszik arra, amikor nagy lelkesedéssel tanítgatták magyarul helyesen beszélni Frundát, akinek súlyos identitászavara volt. Abban az időben Frunda megjegyezte: minek vagytok ti úgy oda a magyar iskoláért? /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Frunda Györgynek. A harmadosztályról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2001. december 27.

Megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) elismerése jeléül nem csak életműdíjjal jutalmazta a tanerőket, hanem kitüntetésben részesítette a kiváló pedagógusokat. Tőkés András, a Maros megyei RMPSZ elnöke a díj fontosságát hangsúlyozta. Maros megyében Ezüst Gyopár-díjat vehetett át Donáth Árpád - főtanfelügyelő-helyettes, Kovács Júlia - szaktanfelügyelő, RMPSZ- ügyvezető elnök, Horváth Gabriella - a Bolyai Líceum aligazgatója, RMPSZ-ügyvezető elnök, Ábrám Noémi - tanítónő, Mihály István - tanár, Bocskai László - a segesvári pedagógus-szövetség elnöke, ugyanakkor díszoklevélben részesült Szabó György Pál - tanár, Mánya Béla - tanár, Farkas Ernő - szaktanfelügyelő, Csegzi Sándor - alpolgármester, tanár, Borsos Szabolcs - tanár, Andrási Árpád - marosludasi pedagógus- szövetség elnöke, Kun László - a régeni pedagógus-szövetség elnöke, Pataki László - a dicsőszentmártoni pedagógus-szövetség elnöke. /Kovács Orsolya: Ezüst Gyopár- díjak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./

2002. július 9.

Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2002. augusztus 8.

Aug. 7-én tanácskoztak a Maros megyei és helyi önkormányzati RMDSZ-képviselők, parlamenti képviselők, amelyet sajtótájékoztató követett. A tanácskozáson elhangzott, hogy szigorúbban kellene követni az RMDSZ-PSD protokollum betartását. Elemezték a birtoklevelek kiosztásának menetét, éppen a magyarlakta nagyközségekben vannak a legnagyobb lemaradások ezen a téren. Borbély László rámutatott, hogy a megyében azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, körülbelül 90 százalékban kitették a kétnyelvű helységnévtáblákat. Marosludason, Dicsőszentmártonban és Segesváron a PSD-s polgármesterek nem helyezték ki a kétnyelvű táblákat, ezért kérni fogják a prefektust a törvényesség betartására. /Mezey Sarolta: RMDSZ-es önkormányzat képviselők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2002. augusztus 9.

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kijelentette, kérni fogják a prefektúrát, bírságolja meg Segesvár, Marosludas és Radnót polgármesterét, mivel ezekben a városokban nem helyezték el a kétnyelvű helységnévtáblákat. Kelemen szerint a megyében több probléma van a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás alkalmazásával kapcsolatban, köztük bizonyos kétnyelvű helységnévtáblák hiánya, a földtörvény alkalmazásának, valamint az ingatlanok visszaszolgáltatásának késése, illetve az iskolák elnevezésére vonatkozó 1990/100-as határozat eltörlésének elmulasztása. /Megbüntetik a városvezetőt? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-105




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998